ALAN TURING
források:
Életrajz
--- Gyermekkor ---
- 1912, London, Maida Vale
- Édesapja: Julius Mathison Turing
-> Indiai Köztisztviselői Kar
- Édesanyja: Ethel Sara Turing
- Szülők ingázása az Egyesült Királyság és India között
- Hastings, Baston Lodge
--- Tanulmányok ---
- 1918-tól: St Michael's "day school"
-> St Leonards (Hastings egyik kerülete)
- 1922-1926: Hazelhurst előkészítő iskola
- 1926-1931: Sherborne-i bentlakásos iskola -> Christopher Morcom
- 1931-1934: King's College -> Cambridge
- 1936-1938: Princetoni Egyetem
Érkezés Sherborne-ba
Az Egyesült Királyságban általános sztrájk volt érvényben, mikor
Turing tanulmányit készült megkezdeni Sherborne-i iskolában. A sztrájk többek között a közlekedést is érintette.
A fiatal Turing Franciaországból (ahol, akkoriban szülei éltek) érkezett komppal egy nappal korábban és Southamton-ban értesült a sztájkról. Ekkor üzent
a tanárának, hogy csak másnap fog megérkezni, majd biciklivel nekiindult a több mint 60 mérföldes útnak. Szüleinek küldött leveléből kiderül Blandfordban
megszállt egy hotelben, majd másnap folytatta útját.
térkép?
Turing életében jelentős szerepet játszott a sport -> Futás
* Gyakran közlekedett futva, ahelyett, hogy tömegközlekedést használt volna
* Világszínvonalú (?) hosszútávfutó
* Running Clubs -> 1948; Az ő eredményéhez képest az az évi Olimpiai bajnok csak 11 percel futott rövidebb időt
--- Munkásság ---
- On Computable Numbers (1937) -> Turing's Proof
- Turing-gép
- Church–Turing thesis
- Bletchley Park -> Hut 8 -> Enigma
- Turing módszer -> Banburismus
- Bombe
- Korai számítógépek - Mesterséges intelligencia
-> Turing-teszt
- Biomatematika -> The Chemical Basis of Morphogenesis (1952)
-
--- Halála ---
"Angliában Turing életében a homoszexualitást betegségnek tekintették, gyakorlása törvénybe ütköző, büntetendő cselekedet volt. 1952-ben Turing újdonsült partnere, Arnold Murray betörőket segített a matematikus házába. Turing ezért feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során Turing beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatalemberrel. Turingot vád alá helyezték, elítélték, végül pedig választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. Az egy éven át tartó hormonkezelés mellett döntött. Az ügy eredményeképpen a Government Communications Headquarters-nél (GCHQ) betöltött kódtörői állását elvesztette.
1954.június 8-án a takarítója talált rá holtan. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, melyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a holttest alapján állapították meg. A többség úgy véli, a tudós halála nem lehetett véletlen, édesanyja szerint viszont baleset történt, ami Turing hanyagul tárolt vegyszerei miatt következhetett be. Azt is lehetségesnek tartották, hogy gyilkosság áldozata lett, nehogy féltett államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül.
1954. június 12-én helyezték örök nyugalomra.
továbbiak...
Turing-gép
folyatatása következik...
Kódtörés
- Government Code and Cypher School
- Bletchley Park
- Lengye Bomba továbbfejlesztése -> Bombe
- Gordon Welchman; Hugh Alexander; Stuart Milner-Barry
Az Enigmáról, ügyetlenül
Az Arthur Scherbius által megalkotott kódolásra használt elektromechanikus szerkezet, 1918-ban lett szabadalmaztatva és a 20-as évektől kezdve került kereskedelmi forgalomba.
Valamivel később kezdte el használni a német haderő is, azon belül először a haditengerészet. Több típus is forgalomban volt akkoriban, de a későbbi változatok,
illetve a hadsereg által kifejlesztett készülékek egyre bonyolultabbak és egyre könnyebben szállíthatóak voltak.
A készülék a forgótárcsán alapszik, mely 26 betűt tartalmaz. Ezek hasonlóan működnek, mint az autókban lévő kilométer számláló. A jobb szélső tárcsa
forog a leggyorsabban, ha az körbeér, akkor fordul egyet a tőle balra lévő tárcsa. A tárcsákat pozíciói cserélhetőek voltak és ezeket vezetékek kötötte össze egymástól eltérően.
Később ez bonyolultabbá vált – egyre több tárcsa közül lehetett kiválasztani hármat, így egyre több kombináció vált lehetővé.(Létezett olyan Enigma gép is, amely 3-nál több tárcsát használt egyszerre.)
A tárcsák sorrendjén és állásán kívül az úgynevezett kapocstáblán összeköttetettbetűpárok is növelték a beállítási lehetőségek számát. A kapocstábla
a gép elején volt található, a billentyűzet alatt.
A beállításoknak, értelemszerűen az összes készüléknél azonosnak kellett lennie, ahhoz, hogy könnyedén lehessen kódolni és dekódolni az üzeneteket.
Ezeket a beállításokat, azaz a tárcsák sorrendjét és állását, a kezdő pozíciót és a kapocstábla összeköttetéseit naponta megváltoztatták. Az aznapi
variációt is kódolva továbbították.
szimulátor?
Bletchley Park
A második világháború környékén a Bletchley Park adott helyet a Kormányzati Kód és Rejtjel Iskolának (Government Code and Cypher School). A kódfejtés
központjaként, az itt dolgozó tudósok és matematikusok foglalkoztak a tengelyhatalmak által kommunikált titkos üzenetek megfejtésével. Az épületek és a
dolgozók száma egyre csak növekedett. 1938-tól a kúria és a közeli fiúiskola épületében szűken, de elférő csapatok közel 8000 fős állománnyá bővültek a
háború végére. A szakmai utánpótlás és támogatás a kiemelt jelentőségű egységben folyamatosan biztosítva volt. A különböző melléképületek közül a Hut 4,
a Hut 6 és a Hut 8 volt, amely kifejezetten az Enigmával foglalkozott.
A folyamatos fejlesztés azért is volt indokolt, mert ha az ellenség megneszelte, hogy feltörték a kódjaikat, azonnal változtattak a rendszeren, azzal
jelentősen megbonyolítva a Bletchley Park dolgozóinak feladatát.
Turing által vezetett csoport dolgozta ki a lengyel kódfejtő szerkezet a „Bomba” továbbfejlesztett változatát. Az új gép a „Bombe” nevet kapta elődje után,
mely képes volt szimulálni több lehetséges Enigma-tárcsa beállítást, ezzel kizárni a lehetséges variációk jelentős részét. Ehhez szükség volt egy
„kulcsszóra”. Az Enigma hátránya, hogy nem képes a betűkhöz azonos kódot rendelni, így ez alapján leellenőrizhető volt a kulcs.
A kulcsszót a kódtörőknek kellett „megtippelni” a rendelkezésükre álló adatok alapján. Ezt az üzenetek helyére, gyakoriságára és egyéb körülmények
megfigyelésére alapozták. Ez sokszor konkrét „operátorok” kommunikációjának megfigyelésével, esetleg üzenetek „kiprovokálásával” érték el. Ez a fajta
megközelítés az úgynevezett „traffic analysis”, amely gyakorlatilag az adatokról szóló adatok értelmezéséről, vizsgálatáról szól.
Az Enigma kódjainak megfejtése kiemelt jelentőségű volt a németek legyőzésében. Becslések szerint megközelítőleg két évvel rövidítette le a második
világháborút. 1942-ben lezárták a műveleteket a Bletchley Parkban és az ott dolgozók visszatérhettek a mindennapi életükbe, de teljes titoktartás mellett.
Ez a tilalom fent is maradt egészen a 1970-es évekig, mivel a Szovjetunió iránti bizalmatlanság, később pedig a konkrét hidegháborús helyzet miatt nagyon
szigorúan őrizték az ezzel kapcsolatos információkat.
Később több írás is megjelent a témáról, például a Turing egyik közvetlen kollégája, Gordon Welchman által 1982-ben megírt, hatalmas botrányt kavaró The
Hut Six Story, amely fontos és egyáltalán nem publikus információkat hozott nyilvánosságra a kódtörés szerepéről a második világháborúban. A nagy titoktartás
miatt azok a zseniális tudósok és résztvevő szakmabeliek nem kaphattak sosem akkora elismerést, melyet a munkájuk jelentősége alapján megérdemeltek volna,
hiszen azok hatással vannak több tudományos eredményre mind a mai napig.